3. Bottyán-palota – Városháza I. (Széchenyi tér 1.)
2019-04-17 15:38:25
Esztergom főterét déli irányban zárja le a Bottyán János esztergomi lakóháza helyén épült városháza árkádos épülete.

Az Esztergom vármegyei születésű Bottyán János 1683-ban részt vett Esztergom török alóli felszabadításában, majd lovassági hadnagyként szolgált a várban. Buda 1686-os visszafoglalásakor is kitűnt vitézségével, részt vett a Savoyai Jenő herceg vezette törökellenes harcokban – ekkor már huszár ezredesi rangban szolgált. 1684-ben építtette esztergomi lakóházát, melyet I. Lipót császár nemesi kúriává nyilvánított.

Bottyán János 1704-ben csatlakozott a II. Rákóczi Ferenc vezette felkeléshez. Szándéka kitudódott, lakóházában elfogták, de felesége, Lakatos Judit segítségével a Bécs felé hurcolt Bottyánt Nyergesújfaluban kiszabadították. Házát, ingatlanjait Kuckländer Ferenc császári tábornok, várparancsnok vette birtokba, később tulajdonba kapta. Kuckländer 1719-es halála után a ház a budai királyi kamara birtokába került, Esztergom csak 1728-ban vásárolhatta meg városháza céljára. A később ráépített fafödémes emelet 1770-ben villámcsapás következtében leégett. Ekkor új városháza építését határozták el.

A Bottyán János kuruc generális emlékét máig őrző árkádos palota dísztermében 1773. április 24-én, Szent György napján tartották meg az első közgyűlést. A palota tervezői, építői között első helyen Mayer Jakab, Hartmann Antal, Kirchoffer András és Schaden Lénárt nevét említhetjük. A barokk-rokokó kastélyok stílusát követő városháza az ún. vidéki Grassalkovich-stílus talán legszebb hazai példája.