Esztergom fejlett iparú iskolaváros Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi kistérségben, kikötőváros a Duna folyam partján és igen kedvelt idegenforgalmi célpont.
Az Árpád-korban Magyarország fővárosa, Esztergom vármegye, később Komárom-Esztergom megye székhelye volt 1950-ig. Az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja volt. Kevesek tudják, hogy a városban alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt elődje, és a magyar repülés egyik bölcsője, hisz itt alapította meg a 20. század elején kisrepülőgépgyárát idősebb Rubik Ernő repülőmérnök. Esztergom az Ister-Granum Eurorégió központja, és egyre bővülő kínálattal várja az idelátogatókat belföldről és külföldről egyaránt.
Esztergom Európa és világszinten is egyedülálló kincseket őriz.
Aki úgy dönt, hogy közelről is megcsodálná Esztergom gyönyörű épületeit, múzeumait, és itt töltene egy éjszakát a Szálláshelyek menü alatt találja a kínálatot.

Esztergom földrajzi fekvése:
Dunántúlon, a Pilis-hegység lábánál, a Visegrádi hegységtől nyugatra, Komárom-Esztergom megye észak-keleti részén, a Duna folyam jobb partján, a Szlovákiához tartozó Párkány várossal szemben fekszik. A Dunakanyar legfelső városának szokták nevezni. Az EU normához igazodó területi felosztás szerint a Közép-Dunántúli Régióhoz tartozik, turisztikai szempontból a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz. A Duna félkörben fogja körbe a várost, és két ágra szakadva alkotja a Prímás-szigetet. Az óvárosra kelet-nyugat irányú beszorítottság jellemző. Nyugatról a Duna, Keletről pedig a Vaskapu fogja közre, ezért jellemző rá az észak-déli irányú kiterjedés. Az óvárostól 5 km-re délre fekszik Kertváros, ahol a város lakosságának közel ötöde él.
Esztergom közigazgatási határain belül 8 sziget található: Körtvélyesi-sziget, Nyáros-sziget, a Táti-sziget 0947 helyrajzi számú része, Csitri sziget, Prímás-sziget, 0956 helyrajzi számú sziget (elmosta a Duna), Helemba-sziget, Dédai-sziget, Törpe-sziget.
A Prímás-sziget eredetileg két szigetből állt: a Prímás- és a Vízivárosi sziget. Ezek nagyon közel voltak egymáshoz, és amikor egy cementet szállító hajó elsüllyedt a Dunán, a két sziget közötti csatornát Víziváros település megbízásából feltöltötték a cementtel.
Fontosabb állóvizei: Halas tó, Mini tó, Fürdő tó, Kerek tó, Dédai-tó, Bottyán tó, Palatinus-tó
Fontosabb folyóvizei Duna 18 km hosszan, Kis-Duna, Csenke-patak, Kincses-patak, Szent János- vagy Szentléleki- patak, Diósvölgyi-patak, Kenyérmezői-patak, Fári-kút, a Cigány-, és Hármas-kút. A Duna bal partján, a várossal szemben torkollik a Garam, és nem messze az Ipoly a Dunába.
Az óváros legmagasabb pontja, legidősebb képződménye és egyben központja a 157 m magas, dolomitból álló Várhegy. Ezzel szomszédos a Szent Tamás-hegy, mely a várost keretező dombvidék egyik tagja. E dombvidék felszíne keleti irányban lépcsőzetesen emelkedik, részei: Elő-hegy (176 m), Szent János-kút (175 m), Orbán-kápolna (179 m), Kusztus (237 m), Sípolóhegy (318 m), Kis-kúria hegy (317 m), Sas-hegy (322 m) és a Vaskapu (406 m). A Szent Tamás-hegy, a Várhegy és a Kis-Duna-ág között törnek fel Esztergom hévforrásai közül valamennyi hévízzel kevert karsztvíz, hőmérsékletük 29 °C körül mozog. Ezek táplálják a város strandját, és erre épült a város élményfürdője is. A Várheggyel szemben lévő egykori Szent György hegyet a Bazilika építésekor elhordták.

Esztergom nevének eredete:
Az Esztergom név eredetével kapcsolatban több elképzelés is létezik:
Egyesek szerint az Iszter(gam)ból ered (Iszter=Duna, Gam=Garam). Mindenesetre az Esztergom szó első írásos említése 1079-ből való. Mivel Esztergom a Dunakanyarban épült, a gom utótag jelentése lehet a hajlat, görbület (pl: gomb, gömb, gumó).
A név legrégibb alakja Iszterograd, ami az Esztergomnál a Dunába torkolló Garam folyóra utal (üsztürü=mellékág).
Neve bolgár-török estrogin küpe (= bőrpáncél) és a strgun (= tímár) főnevekből ered és egykori bőrpáncélkészítők lakhelyére utal.
Nevének eredetével kapcsolatban a szláv sztregomj (= akire vigyáznak) szó is szóba jöhet.

Érdekességek az érdekességek közül Esztergomban:
- Esztergom 2005-ben egymillió turistát fogadott. 1972-ben ez a szám, csak 200–350 ezer volt.
- A törökök annyira fontosnak tartották Esztergom várát, hogy a török lovasság utódjának tekintett légierő egyik harci repülőgépe az Estergon nevet viseli.
- Janicsárinduló is született a városról, az Estergon Kalesi (Esztergom vára) címmel.
Ugyanezen a néven a közelmúltban Ankarában, a török fővárosban felépítették az esztergomi várhegy mását.
- A városban található egykori forrásra a 15. században vízemelő gépet helyeztek, majd rézcsöveken vitték fel a vizet a várba (156 m). A szerkezet még a 17. században is működött. A vízgép egyedülálló volt a középkori Európában.
- A városba három császár tett látogatást: Barbarossa Frigyes (1189), Ferenc József (1886)[8], Akihito japán császár (2002)
- A Bazilikában, a levéltárban őrzik a Zwack Unicum titkos receptjét.
- A 34 magyar szent mintegy harmada élt Esztergomban.
-  A Főszékesegyház belseje rejti a XVI. században épült Bakócz-kápolnát, amely bravúros módon került a bazilikába: Packh János, a templom egyik építőmestere 1600 darabra fűrészeltette, majd új helyén, a bazilikában illesztették újra össze a darabokat, így lett a bazilika baloldali kápolnája.

Esztergom nemcsak a turisták célpontja, hanem a filmeseké is. Esztergomban forgatták a következő filmek néhány epizódját:
Kertes házak utcája (1962)
The Golden Head (Az aranyfej) (1964) (Bartók Béla utcában)
Tótágas (1976) (A Lőrinc utcában és a Széchenyi téren)
Egy erkölcsös éjszaka (1977) a Kis-Duna sétánynál.
Mindszenty József – Devictus Vincit (színes, magyar tévéfilm, 1994)
Rosszfiúk (2000)
Last Run (Végső játszma) (2001) (Vízivárosban)
Hazatérések (2007) (A belvárosban és a Tabán (mai nevén Szent Erzsébet) hídnál)
Amusement (Szórakozás) (2008) (Diósvölgyön)
Turiszt (2011)
A vér és a méz földjén (2012) (Angelina Jolie)

Pócsik György