Mária Út

 

A Mária út három pillére:

1, A spiritualitást, illetve a mindennapi élet hajszájából való kiszakadást keresők számára egy vonzó, értékeket hordozó, biztonságos zarándokhálózat létrehozása.
2, A kereszténység értékeinek megőrzése és továbbadása a jövő nemzedékeinek.
3, Közép-Európa vallási és kulturális értékeinek megismertetése a világgal.

 

Európában talán a legjelentősebb hosszú zarándokút a Szent Jakab sírjához vezető zarándoklat útvonala (Camino). A XX. század közepén csak a spanyol kultúrkörben volt ismert, mára azonban 200.000-nél több zarándokot vonz évente.

 

Közép- és Kelet-Európában nincs hasonló méretű zarándokút, bár vannak már kisebb utak a fontos zarándokhelyek. Ilyen a Mária Út, amely e térség egyik legfontosabb zarándokútja, így hiánypótló lehet mind Magyarországon, mind a régiót tekintve. Az elmúlt évtizedekben sokan kerestek fel távoli országokban Mária Kegyhelyeket (Lourdes, Medzsugorje, Fatima) míg a nem kevésbé jelentős magyarországi vallási kulturális értékekről nincs ismeretük, zarándoklat tekintetében Magyarország neve a külföldiek szemében kevésbé ismert.

A Mária Út (Via Maria) olyan gyalog-útvonal, ami elsősorban a természetben vezeti végig az útvonal bejáróját, a gyalogos és kerékpáros útvonal vezetése igyekszik elkerülni a forgalmas közutakat.

 

A Mária Út egy több mint 1400 km-es spirituális és kulturális értékeket felfűző Kárpát-medencei gyalogút, amelyet bárki bejárhat. A Mária Út mentén kb. 60 kisebb-nagyobb zarándokhely található. A magyar történelemben fontos szerepet betöltő zarándokhelyek - pl. Máriacell, Sümeg, Esztergom, Máriapócs, Csíksomlyó - összekötésével a nemzeti érzés elmélyítésére is módot teremt.

 

Az alap útvonal Mariazell felől érinti többek között Kőszeget, Celldömölköt, Bakonybélt, Csatkát, Bodajkot, Vértessomlót, majd kettéválik Péliföldszentkereszt - Esztergom - Márianosztra - Mátraverebély-Szentkút, illetve Budapest - Máriabesnyő - Gyöngyös felé. Tovább Egerszalók - Eger - Miskolc - Sajópálfala - Tokaj - Máriapócs irányába vezet. Ezt egy későbbi észak-déli (Czestochowa-Medzsugorje) tengely, valamint további társult (alternatív ill. rácsatlakozó) útvonalak egészítik ki.

 

Esztergom tekintetében az alábbi útvonalak érdemesek említésre:

1. Dunakanyar – Budapest

Esztergom –Leányfalu – Budapest, Margitsziget

 

2. Karva – Esztergom

 

3. Tatabánya – Esztergom – Abasár (M10)

Tatabánya (Csákányospuszta) - Esztergom - Mátraverebély - Mátrafüred – Abasár

 

4. Czestochowa – Medzsugorje (M02)

Czestochowa - Staré Hory - Esztergom - Budapest - Pécs - Slavonski Brod - Zenica - Medzsugorje

 

 

5. Esztergom – Dobogókő (M02/25)

Esztergom - Vaskapu - Szakó-nyereg - Dobogókő

 

6. Péliföldszentkereszt – Esztergom (M10/03)

Péliföldszentkereszt - Mogyorósbánya - Tokod - Dorog - Esztergom-Kertváros - Esztergom

 

 

 

Magyar Zarándokút

 

2011-ben nyílt meg a Magyar Zarándokút, amely egy észak-déli irányban elhelyezkedő, 30 kisebb-nagyobb települést összekötő, csodálatos építészeti és természeti környezeten keresztül haladó, keresztény szellemiségű zarándokút.

Az Esztergomból Máriagyűdre vezető, ősi hagyományokat őrző, szakrális helyeken át vezető út 420 km hosszú, alternatív útjaival együtt pedig közel 600 km.

Az útvonal: Esztergom – Pilisszentlélek – Dobogókő – Pilisszántó – Pilisszentiván – Budapest XII. kerület Normafa – Szigetszentmiklós – Dabas – Ráckeve – Tass – Dunavecse – Apostag – Kalimajor – Harta – Kalocsa – Bátya – Fajsz – Szent László híd – Szekszárd – Ófalu – Pécsvárad – Püspökszentlászló – Pécs – Máriagyűd.

Az Esztergomból induló Magyar Zarándokút első szakasza az Esztergom – Pilisszentlélek – Dobogókő szakasz, amely gyönyörű tájakon vezet keresztül. A mintegy 22 kilométeres, erdei utakon, helyenként meredek emelkedőkön vezető út során a természet és a pilisi táj szépsége mellett megérint bennünket a pálosok ereje.

 

 

 

Via Margaritarum (Mátraverebély - Máriacell - Róma – Santiago)

 

A Via Margaritarum (Gyöngyök Útja) zarándokút egy folyamatosan járható, jelzett útvonal. Lelki ívét az útvonalon található történelmi és szent helyek, ill. Az élet gyöngyei elnevezésű elmélkedési füzér adják.

A Via Margaritarum összeköti Mátraverebély-Szentkutat és Máriacellt, a magyarság számára kiemelten fontos két zarándokhelyet.

A Mátraverebélyt Máriacellel összekötő 760 kilométeres Via Margaritarum többnyire azoknak a középkori országutaknak vonalát követi, amelyen elődeink is zarándokolhattak. Felfűzi a középkori Magyarország néhány kiemelkedő városát: Budát, Esztergomot, Székesfehérvárt, és Veszprémet. Az országhatárt elhagyva pedig belekapcsolódik a Via Sacrába, amelyet a Máriacellbe tartó zarándokok jártak, a Caminoba, amelyen Santiago de Compostelába zarándokoltak elődeink, és a Via Slavicába, amely Rómába vezető ősi zarándokút.

A Via Margaritarumon bárhol el lehet indulni (nincs „hivatalos” kezdőpontja).

Elsősorban gyalogos és kerékpáros zarándokok számára kerül kiépítésre (ők kérhetnek emléklapot és vehetik igénybe az ispotályokat), de autóval, busszal, vagy motorkerékpárral is végigjárhatók az útvonal fontosabb állomásai.

 

 

 

 

 

Vízi zarándoklat

 

Az évezredek során kialakult és letűnt kultúrák a Duna mentén kiemelkedő kulturális örökséget hagytak maguk után: várak, templomok, megszentelt helyszínek őrzik emléküket, amelyek között világörökségi helyszínek is megtalálhatók.

Ezek a páratlan látnivalók (Melki apátság, Krems, Göttweigi apátság, Kosterneuburg, Bécs, Hainburg, Pozsony, Ásványráró, Nagybajcs, Komárom, Karva, Esztergom, Dömös, Visegrád, Margitsziget, Budapest) kiváló lehetőséget nyújtanak egy újszerű kezdeményezéshez, a vízi zarándoklatokhoz is, amelyhez nagyszerű állomáshelyül szolgál Esztergom is.

 

Ilyen vízi zarándoklat lehet például a Bécs – Pozsony – Esztergom vízi zarándoklat vagy egy rövidebb Esztergom – Budapest vízi zarándoklat is.

 

 

Pócsik György 2016.