Római katolikus egyházközségek
Esztergom-Szentgyörgymező
Szent György plébánia
Cím: 2500 Esztergom, 48-as tér 1.
Telefon: 33/313-734
A Szent György vértanúról nevezett zöldmezei prépostságot, amely társaskáptalannal volt egybekötve, egyesek Szent István alapításának tartják. A mai templomot Csáky Miklós hercegprímás1755-ben építtette.
A Plébánia története:
A Szent György vértanúról elnevezett zöldmezei prépostságot, amely társaskáptalannal volt egybekötve, egyesek Szent István alapításának tartják. 1230-ból hiteles okirat tesz említést róla, XIII. sz.-i okiratok pedig több prépostjának nevét is közlik. 1337-ben Telegdi Csanád érsek roskadozó templomát újjáépítteti, bővebb javadalmakkal látta el a prépostságot, a kanonokok számát pedig 4-ről 8-ra emelte. A káptalan mellett külön lelkész végezte a lelkipásztori teendőket (parochialis sacerdos). A török időben a prépostsági templom és a kanonoki házak elpusztultak. Az 1732. évi visitatio canonica szerint: „Szentgyörgymezőn még láthatók a régi, prépostsági templom romjai.” E romokra építette Csáky Miklós hercegprímás a mai templomot 1755-ben.
A templomban azonban csak évenként egyszer, Szent György ünnepén mondanak szentmisét, amelyre a hívek körmenetben jöttek a vízivárosi templomból. Vasárnaponként az itt élő hívek a Bakács- kápolnába vagy a vízivárosi templomba jártak, 1780-tól kérték a plébánia felállítását. Batthyány József hercegprímás 1796-ban vette meg a templom előtt álló házat plébánia céljaira. Prímási széküresedés idején, 1800. október 28-án a Helytartótanács nyilvánította plébániának. Első plébánosa Neymayer Mihály vízivárosi káplán volt. A plébániát és a templomot a kegyúr – a mindenkori érsek – mellett támogatták a székeskáptalan azon tagjai, akik a szentgyörgymezei préposti címet viselték. A török kiűzése után a plébánia területén szlovákok és németek is letelepedtek, akik hamarosan elsajátították a magyar nyelvet, így 1850-től szükségtelen a szlovák és német nyelvű szentbeszédek tartása. Simor János hercegprímás óvodát, leányiskolát és árvaházat létesített a szentgyörgymezői plébánia területén. A községet 1895-ben egyesítették Esztergom szabad királyi várossal. A hívek vallásos lelkületéről vall a plébánia területén levő, ma is gondozott 15 kereszt, illetve szobor, amelyek közül 14 a XVIII. sz.-ból származik.
A plébánia saját kezelésű temetővel rendelkezik, amelyben számos papi sír van. Ravatalozó kápolnája, az 1835-ben épült ún. Miklósffy-kápolna műemlék jellegű.
A szőlőhegyekben 1754-ben épült, majd 1814-ben felújított Keresztelő Szent János kápolna búcsúját június 24-ét megelőző, vagy követő vasárnap tartják meg. Nyáron minden vasárnap van a kápolnában szentmise.
Az Anyakönyvek 1801-től őrzik a Plébánián.
