Esztergom fürdőéletének központja a török háborúk után a Hévíz-tó térségében alakult ki. Az itt fakadó meleg források bővebb vizűek és melegebbek voltak a többinél. Ezen a helyen jött létre a Szent István Strandfürdő is, ami ma télen-nyáron működő uszoda.
Esztergom főutcája, a Bajcsy Zsilinszky út és a Kis Duna sétány között terül el a 20-as években épült műemléki Szent István Strandfürdő.
1912-ben nyitotta meg kapuit az ország első fedett uszodája Esztergomban, a modern technikával (Európában ekkor kezdték a betonépítkezéseket) megalkotott, impozáns fürdőtelep nemcsak a városi közönségnek, hanem az ország minden vidékéről, s főként a fővárosból érkezett vendégeknek is felkeltette az érdeklődését.
A téli hónapokra mobil szerkezettel (felfújható sátorszerkezet) kerül lefedésre az 50 méteres kültéri medence, így a fürdővendégek tágabb nyitvatartási időben és kényelmesebb, korszerűbb körülmények között kapcsolódhatnak ki. A „Buborék” építésével egy időben sor került a régi kazánház helyén egy új öltöző és kiszolgáló terület megépítésére, ahol zuhanyzók, szauna, masszázs várja a vendégeket.
Babits Mihály egyik írásában így emlékezik meg az esztergomi strandról: „De itt az idegenforgalom! - bíztatnak vendégeim, a magyar Firenze plakátjaira mutatva, melyek ugyan nem annyira a művészettel csábítanak, mint a sporttal és stranddal.” A fürdő előnyei, közé tartozik a belvárosi elhelyezkedése, melyet „Zöld szigetként” lehet jellemezni a történelmi belvárosban. A medencéből jól látható a Bazilika kupolája, a vár és a Pilis lankái. Magát a strandmedencét 1990-ben korszerűsítették jelenlegi állapotára.
