Pázmány
és Esztergom – mai szemmel
A török hódoltság adta történelmi
fintor, hogy Pázmány Péter esztergomi bíboros, érsek sosem járt Esztergomban.
Ez, a ma sokak számára különös helyzet a 16-17. században sajnos több magyar
egyházvezetőt is érintett, hiszen az Oszmán Birodalom az első magyar
várost, Esztergomot is bekebelezte, az egyház élére kinevezettek rangjának
megnevezésében azonban továbbra is maradt az esztergomi jelző. Pázmány
Péter érsek székhelye Nagyszombat volt, ennek megfelelően a felvidéki
területeken tudta jobban kifejteni tevékenységét. Karizmatikus egyénisége
és tettei, munkája alapján a római katolikus egyház egyik legnagyobb magyar
vezetőjeként tartják számon. Így lehet, hogy egész alakos szobra – Simor
János érsek szobrával együtt – a Bazilika központi részét díszíti. Személye
szimbolikus a katolikus egyház számára, hiszen – miként ezt neve kapcsán
sokat emlegetik ma is – amikor született, Magyarország lakosságának többsége
protestáns volt, amikor pedig meghalt ez az arány – köszönhetően épp
Pázmány ténykedésének – megfordult. Jól mutatja politikusi hajlamát, hogy
a rekatolizálásnál elsősorban a magyar nemesség főúri családjait győzte
meg, hogy szakítsanak a reformátussággal és térjenek vissza a római katolikus
egyházhoz. A főszékesegyházban látható szobra ezt a korszakot is megjeleníti,
Pázmányt, főpapi öltözékben, mint lánglelkű prédikátort ábrázolja az
alkotó, az olasz Della Vedova. Érdekesség, hogy a kupola alatti térben,
ahol a szentély felé néz Pázmány Péter és Simor János bíboros érsekek
életnagyságot
meghaladó szobra, a megrendelő és a nagy előd állnak egymás mellett,
hiszen a Pázmányt ábrázoló carrarai márványszobrot Simor János készíttette.
A pozsonyi lelet világgá kürtölése
után máris megindultak a találgatások, hogy mi lesz Pázmány Péter érsek
maradványainak sorsa. Szinte bizonyos, hogy a lelet Pozsonyban marad, hiszen
a szlovákok is nagyra tartották, tartják a magyar főpapot, aki az
ellenreformáció
idején szorgalmazta, hogy azokban a hitközségekben, ahol többségében szlovákok
élnek, ott ne magyarul, hanem szlovák nyelven folyjék a prédikáció. Az
első hírek ugyanakkor arról is szóltak, hogy a pozsonyi Szent Márton-dómban
valószínűleg külön emlékhelyet, szentélyt kap Pázmány sírja. Mint a Hídlap
megtudta, mindezek ellenére nem elképzelhetetlen, hogy az egykori érsek
testének maradványaiból ereklyeként kaphat a magyarországi római katolikus
egyház.
A református sarjból lett katolikus
vezető fordulatos életútja
Pázmány Péter ősrégi magyar családban
született 1570. október 4-én Nagyváradon. Iskoláit szülőföldjén kezdte,
azután Kolozsvárra ment, ahol 1583-ban elhagyta a református vallást, és
1587-ben belépett a Jézus-társaságba. A próbaidőt Krakkóban töltötte,
a bölcseletet Bécsben tanulta, a hittudományokat Rómában. 1597-ben tanulmányi
felügyelő lett a rend grazi nevelőintézetében, majd a rákövetkező évben
az ugyanottani egyetemen a bölcselet tanára. 1601-ben a sellyei rendházba
küldték elöljárói, hogy hazájában, mint hithirdető működjék a katolikus
vallás emelésén. Kassán és Nyitra vármegyében tevékenykedett nagy sikerrel.
1603-tól ismét Grazban élt, ahol három évig a hittudományokat tanította.
1607-ben másodszor küldték hazájába, ahol Forgách esztergomi érsek vette
udvarába. A következő évben országos figyelmet vont magára, ugyanis a
pozsonyi országgyűlésen, mint rendjének képviselője, hatalmas beszédben
szólalt fel a bécsi békekötés 8. pontja ellen, amely a jezsuitáktól megtagadja
az országban a birtokszerzési jogot. Forgách érsek kezdeményezésére és
II. Mátyás kérelmére V. Pál pápa felmentette Pázmány Pétert szerzetesi
fogadalmai alól. 1616. április 25-én turóci préposttá és szeptember 28-án
az időközben elhunyt Forgách helyébe esztergomi érsekké nevezték ki. A
bíbort VIII. Orbántól kapta 1629-ben. 1635-ben Nagyszombatban egyetemet
alapított, Pozsonyban a jezsuitáknak kollégiumot és iskolát, Érsekújvárt
és Körmöcön a ferencrendieknek kolostort építtetett. Pázmány Péter
elévülhetetlen
érdeme a mai irodalmi nyelv megteremtése és mint a szó mesterét a „magyar
bíboros Cicero” névvel tisztelte meg nemzete. Írásbeli munkáinak száma
körülbelül harmincat tesz ki. Pázmány Péter Pozsonyban halt meg 1637. március
19-én.
forrás: hídlap
Pozsonyban nyugszik a magyar érsek
2010-02-09 13:05
Megtalálták Pázmány Péter földi maradványait Szlovákiában, a pozsonyi Szent Márton-dómban. A 1570 és 1637 között élt magyar jezsuita hittudós, bíboros, esztergomi érsekkel kapcsolatos régészeti felfedezést elsőként Stanislav Zvolenský pozsonyi érsek mondta el a híveknek egyik szentmiséje után. A szenzációs hír azóta már bejárta országot-világot, és mivel Esztergomot több aspektusból is érinti a híres lelet, így közreadjuk Pázmány Péter életének történetét, illetve Esztergommal való kapcsolatát. Cikkünkben felhasználtuk az érsekről elnevezett egyetem honlapján lévő biográfiát.