Római katolikus egyházközség

Esztergom-Vár

Nagyboldogasszony és Szent Adalbert főszékesegyházi plébánia

Cím: 2500 Esztergom, Dobozi Mihály u. 10.
Postacím: 2501 Esztergom, Pf. 133.
Telefon: 33/413-375

Információ

A Plébánia története

A Várból, a Királyi városból és a Vízivárosból álló középkori Esztergomnak magja volt a Vár, amely már Géza fejedelemnek uralkodói székhelye volt valamilyen megerősített lakhellyel és Szent István első vértanúról nevezett kápolnával. Itt született Szent István, itt keresztelték és koronázták meg, itt alapította az érsekséget. Szent István a fejedelmi lakóhelyet átadva az érsekségnek, új királyi palotát építtetett a hegy déli csúcsán, a hegy közepén pedig a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére templomot. Ennek előcsarnoka mellett helyezkedett el a monostor (káptalani ház), északra pedig a Szent István vértanú kápolna, amely később megnagyobbítva az érsek magán-temploma, 1391-től pedig a Szent István-prépostság és társaskáptalan temploma lett. 1180 körül tűzvész pusztított a Várban. A királyi palotát III. Béla, a Szent Adalbert egyházat királyi segítséggel Jób érsek hozatta rendbe. IV. Béla 1256-ban az egész Várat az érsekek tulajdonába adta, ettől kezdve védelme, fenntartása az érsekek gondja és kötelessége volt. A Szent Adalbert érseki székesegyházat Telegdi Csanád, később Szécsi Dénes érsek építtette át és ő szentelte fel 1453-ban Szűz Mária és Szent Adalbert kettős titulussal. Joggal és csodálattal emlegették „ecclesia magnifica”-nak a háromhajós, 30 öl hosszú, 10 öl széles hatalmas székesegyházat, amelyet gazdag művészi kiképzése mellett három torony, külső és belső kápolnák díszítettek 12 oltárral. A terjedelmes érseki tartomány kormányzása mellett a Várban lelkipásztorkodás is folyt. A Szent István vértanú templom a IV. Bélától 1249-ben a Királyi városból a Várba telepített lakosok plébániatemploma volt, ezek azonban 1256-ban visszaköltöztek. A várnép lelkipásztori funkcióira a Szent Adalbert érseki székesegyház Szent Kereszt oltára szolgált. Az esztergomi káptalan 1397. évi statutuma a Szent Kereszt-oltárkanonok-rektorának kötelességét így foglalja össze: „Ad rectorem pertinet cura animarum et ministratio sacramenti omnium commorantium in castro, capitulo et in scholis Strigoniensibus.” Kesztölczi Mihály olvasókanonok (1469–1499) azért alakíttatta ki a székesegyház északi tornyában a Szent Jeromos-kápolnát és tesz alapítványt, hogy ott állandó gyóntatási szolgálat legyen. A mohácsi csata után, amelyben Szalkay László prímás is elesett, a török elől a káptalan Pozsonyba, majd Nagyszombatba költözött. A székesegyház már az 1543. évi ostromkor megsérült, a Vár elfoglalása után a török hadászati okokból lebontotta szentélyét, belső ékességeit bálványoknak minősítve összezúzta, és dzsámiként használta. 1594-ben, a Vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbanása súlyosan megrongálta, a végső felszabadulást már csak romokban érte meg. A pusztulástól csupán Bakócz Tamás érseknek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Itt csendült fel a visszafoglalás után a Te Deum, és itt végezték aztán az istentiszteletet a várőrség papjai. Mária Terézia 1761-ben visszaadta a Várat az érsekségnek. Ettől kezdve a vízivárosi plébánosok kaptak megbízást a Várban lakók lelki gondozására. Mária Terézia 1768–1770 között a Vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt, és már ezen építkezéskor fogytak az egykori, híres Szent Adalbert székesegyház romjai.
Véglegesen Barkóczy Ferenc (1761–65), majd Rudnay Sándor (1819–31) hercegprímások alatt tűntek el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai prímási bazilika építéséhez. A hatalmas építmény (5660 m2) alapkövét 1822-ben helyezte el Rudnay Sándor hercegprímás. 1856. augusztus 31-én Scitovszky János hercegprímás szentelte fel a mennybe felvett Szent Szűz és Szent Adalbert püspök, vértanú tiszteletére. 1856-tól kezdve a főszékesegyházi plébános a káptalan egyik tagja.
A plébániai funkciók szentélye a Bazilikába sértetlenül visszaépített Bakócz-kápolna, amelynek ősi kegyképe hosszú időn át zarándokokat is vonzott. Az utóbbi évek felújítási munkái közül kiemelkedik a keleti főhajó feletti tetőszerkezet tűzkár utáni helyreállítása.

A Bazilika búcsúi: április 23. és augusztus 15.

A Bakócz-kápolna búcsúja: március 25.

Az Anyakönyveket keresztelteknél 1829-től, házasultaknál, halottaknál, bérmáltaknál 1856-tól őrzik.