Esztergomi Evangélikus Egyházközség

Cím: 2500 Esztergom, Simor János u. 82. 
Tel./Fax: 06-33-403-987 Mobil: 06-20-824-3718

Az egyházközséghez tartozó további települések: Bajna, Bajót, Csolnok, Dág, Dorog, Dömös, Epöl, Kesztölc, Lábatlan, Leányvár, Mogyorósbánya, Nagysáp, Nyergesújfalu, Piliscsév, Pilismarót, Sárisáp, Süttő, Tát, Tokod, Tokodaltáró, Úny; Annavölgy, Gyermely, Máriahalom, Pilisjászfalu, Pilisszentlélek, Szomor.

Lelkész: Klimentné Ferenczy Andrea

Mobil: 06 (20) 824-3718 
Email: andrea.klimentne@lutheran.hu; esztergom@lutheran.hu

Honlap: https://esztergom.lutheran.hu/

A kezdet:
A magyar Rómában megtiszteltetés, Isten adta ajándék evangélikusként élni.
A XX. század fordulóján mintegy százan voltak már evangélikusok, akik az 1881-ben megalakult Esztergomi Református Egyház közösségében éltek hitéletet. Isten Lelke az evangélikus szíveket is melegítette azonban, és egy kalapüzletben bizony a tulajdonos kereskedő, Kőszeghy Károlyné nemcsak áruját kínálta, hanem üzletében az evangélikusságát nyíltan megvallotta, beszélt róla. Kőszeghy Károlyné otthonában bibliaórákra gyűltek össze az evangélikusok, és ők maguk kérték, miután megalakult nőegyletük, legyen közöttük lelkész.
„Felhatalmazás. Alulírott mint a dunáninneni evangélikus egyházkerület püspöke ezennel felkérem, s Istennek nevében felhatalmazom méltóságos Dr. Kovács Sándor egyetemi tanár urat, hogy Esztergom városában lakó evang. híveinket meglátogassa és őket fiókegyházzá szervezze. Istennek áldását kérve egyházépítő munkájára, írtam Sámsonházán 1924. január 29-én Kiss István dunáninneni ev. püspök.”

Az első lelkész első évei:
Molnár Gyula felavatott lelkészt 1936. október 1.-től helyezte Esztergomba D. Kovács Sándor dunáninneni evangélikus püspök.

„Kicsi albérleti szoba volt a lakószobám és ez volt a lelkészi hivatal is, minden hivatali felszerelés nélkül. október 1-vel fel kellett fektetni anyagkönyveket, naplókat, Névsor sem volt, össze kellett állítani a hívek névjegyzékét lakcímekkel. Ami a legfontosabb volt: a rendszeresített istentiszteletek mellett azonnal kezdem tartani a bibliaórákat és hittanórákat.
Amikor Püspökünk bevezetett az imaterembe, tekintetem az oltárképre esett. A rám váró szolgálat tengerében úgy éreztem magamat, mint a süllyedő Péter, aki felé Jézus kezét nyújtja. Ajkamra jött az ének: Erőnk magában mit sem ér de küzd velünk… Jézus, Isten Fia. Őt kértem, Lelke vezessen és szóljon, cselekedjen velem. Naponta ott készültem minden szolgálatra.” - Emlékezik vissza Molnár Gyula.

Istentiszteletek Dorogon és Tokodon, sőt már Dömösön és Lábatlanon is voltak. Az iskolai vallástanítás bővült, 1937. szeptemberétől már 6 helyen 15 iskola 66 evangélikus tanulója részesült vallásos nevelésben.
Esztergomhoz, mint központhoz tartoznak általában a Duna-mellék, s az Esztergom-Almásfüzitői vonal mentén eső községek, nevezetesen: Esztergom szab. Kir. Város, Tokod, Süttő, Piszke, Lábatlan, Nyergesújfalu, Bajót, Mogyorósbánya, Nagysáp, Bajna, Epöl, Tát, Kenyérmező, Pilismarót, Dömös, Pilisszentlélek,

Esztergomhoz tartoznak: a visszacsatolt községek közül a Duna, a Párkány-Nána- Csatai vasúti vonal mentén eső Esztergom megyei községek, nevezetesen: Párkány, Ebed, Muzsla, Karva, Bucs, Bátorkeszi, Köbölkút, Kisújfalu, Nána, Kőhídgyarmat, Kéménd, Bény, Kicsind, Gyiva, Libád, Béla, Dunamocs, Sárkányfalva,

Doroghoz tartoznak: a Salgótarjáni Bánya Rt. Körzetébe eső bányavidék községei, továbbá a Dorog-Piliscsabai vonal mentén fekvő községek, nevezetesen: Csolnok, Annavölgy, Sárisáp, Kesztölc, Leányvár, Csév, Dág és Úny.

Az egyházmegye 1941. július 10-én Érsekújváron, az egyházkerület 1941. október 1-én Tordason tartott közgyűlésén gyülekezetünket az egyházmegye anyaegyházainak sorába vette. Ennek alapján megindult a lelkészválasztási eljárás.

1941 október 9.-én Magyar Géza alesperes elnöklete alatt tartott ülésén a presbitérium úgy határozott, hogy a lelkészi állást meghívással kívánja betölteni, továbbá a presbitérium, egyhangúlag Molnár Gyula meghívása mellett döntött.