Római katolikus egyházközség
Esztergom-Víziváros
Loyolai Szent Ignác plébánia
Cím: 2500 Esztergom, Mindszenty tér 3.
Telefon: 33/413-878
Fax: 33/413-878
Email: vizics1@invitel.hu
A Plébánia története:
IV. Béla 1239-ben engedélyt adott Róbert érseknek, hogy a Várhegy aljában, ahol szolgáló népe lakik, várost alapítson. Így alakult ki a Királyi város mellett a Kis-, Vízi-, Belső- vagy Alsóváros. Valószínűleg már a tatár támadáskor árkok, palánkok vették körül. A várfal megépítése és más nagyobb építkezések Telegdi Csanád érsek (1330-1349) nevéhez fűződnek. A Vízivárosnak középkori templomai közül név szerint a Szent László plébániatemplom ismeretes, amely már valószínűleg a város alapításakor állt. Néhány plébánosának neve is fennmaradt. Az 1701. évi visitatio canonica arról számol be, hogy a török kiűzése (1683) után a keresztény hívek számára templommá Szent István vértanú titulussal egy dzsámit alakítottak át. Ez egyesek véleménye szerint előzőleg az ősi Szent László plébániatemplom volt.
A török kiűzése után nyomban megjelentek a jezsuiták, akik Széchenyi György érsek támogatásával gimnáziumot, rendházat és Loyolai Szent Ignác tiszteletére templomot emeltek. Althann Mihály váci püspök 1738-ban szentelte fel. A jezsuita rend eltörlése után (1773) e templom lett a Víziváros plébánia-temploma, a Szent István vértanúról nevezettet pedig Batthyány József hercegprimás a mai plébániaépületté alakíttatta át. A Víziváros lelkipásztorai 1685-től Nagyszombatból jött kanonokok, akik nemcsak e plébániát látták el, hanem a jezsuiták és ferencesek segítségével hosszú időn keresztül a Várat, egy ideig a Királyi várost és Párkányt is. 1820-tól, ahogy Rudnay Sándor hercegprimás visszaköltözött Esztergomba, és a vízivárosi plébániatemplom töltötte be az érseki székesegyház szerepét 1856-ig, a Bazilika felszenteléséig.
A második világháborúban több bombatalálat következtében a templom mennyezete beomlott, berendezése teljesen tönkrement. A Nemzetközi Katolikus Karitász segítségével épült újjá 1957-1958 között a jeles műemlék templom (399 m2). Az 1980-as években új tetőfedést kapott, majd belső festését helyreállították, megtartva a megmaradt eredeti műmárvány feszületeket. A hívek adományából készült márványoltárt Grősz József kalocsai érsek szentelte fel 1958. november 30-án.
A plébániaház egyházi tulajdon, 1790-ben történt külső helyreállítása során bemutatásra került az elbontott régi szentély szerkezete.
Az egyházközség határai: Magyary László u. - Kökényes u. - Gesztenyés u. - Basa u. - Batthyány Lajos u. - Hegyoldal - Molnár sor - Nagy-Duna - Táncsics Mihály u. - Lőrinc u. - Rákóczi tér - Népkert u. - Kölcsey u. - Magyary László u. Monteverdi u.
Búcsú időpontja: július 31.
Az Anyakönyveket 1698-tól őrzik a Plébánián.
Kápolnák és templom a plébánia területén:
Zárdatemplom – Szent Kereszt felmagasztalása
(Cím: 2500 Pázmány Péter u. 18. Tel: (33) 413-055)
A törököt kiűző sereggel együtt jöttek a mariánus ferencesek a Vízivárosba és itt 1685-ben készítették el – javarészt fából – ideiglenes kolostorukat és templomukat. 1726 és 1750 között épült fel zárdájuk és Szent Kereszt tiszteletére kőtemplomuk egyesek véleménye szerint azon a helyen, ahol a középkorban a Víziváros Szent László plébániatemploma állt. II. József idejében az épületek a kincstár tulajdonába mentek át. Rudnay Sándor 1820-ban visszavásárolta őket, és a zárdát a továbbképző lelkipásztori tanfolyamot végző papok otthonának rendeztette be. Később a Nagyszombatból áthozott prímási levéltárat helyeztette el a zárdában, a templomban pedig az érseki könyvtárat a Bibliotheca felépítéséig. 1850–1865 között a Nagyszombatból áttelepített papnevelő intézet otthona lett a zárda. Amint azonban a Hild József tervezte, hatalmas új szeminárium megnyílt a Bazilika tövében, az egykori ferences zárdát és templomot a Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek kapták meg. 1952-be n ide költöztetették a szemináriumot, a műemlék jellegű templomot (334 m2) pedig 1991-ben újították fel. 1992-től ismét a Szatmári Irgalmas Nővéreké lett.
Búcsú időpontja: szeptember 14.
Szent István kápolna
(Cím: 2500 Imaház u. 14.)
Az Árpád-korban e tájon fekszik a lakosságáról Örménynek nevezett település Keresztelő Szent Jánosról nevezett plébániatemplomával. E terület később (XIV. sz.) beleolvad az ágostonrendiek és a káptalan birtokában levő Szent Anna városrészbe, a török kiűzése után pedig Szenttamásba. A jelenlegi, műemlék jellegű kápolnát (törzsszáma 2330, alapterülete 60 m2) Galgóczy János kanonok építteti 1745-ben Szent István tiszteletére, barokk stílusban. Külsőleg 1993-ban, belsőleg 1994-ban újítják fel. – A rendszeres ünnepi és hétköznapi istentiszteletet a plébánia látja el.
Búcsú: augusztus 20.
Szenttamáshegyi kápolna
Szenttamás 1895-ig önálló község és a vízivárosi plébánia filiája. A hegy és városrész nevét arról a prépostságról és 6 tagú káptalanról kapta, amelyet az 1170-ben vértanúságot szenvedett Becket Tamás canterburyi érsek tiszteletére alapított egyesek szerint Bánfy Lukács, mások szerint Jób érsek, ill. III. Béla és felesége. A török a hegyen Depedelen-nek nevezett erődítményt emelt. A prépostság templomával együtt elpusztult. – A hegyre 1823-ban Benyovszky János c. püspök, kanonok építtette a Fájdalmas Szűz tiszteletére a klasszicista, műemlék jellegű kápolnát (törzsszáma 2330, alapterülete 41 m2), amelyhez hat-stációs keresztút vezet fel. Az előtte látható, műemlék jellegű szoborcsoportozat (feszület, Szűz Mária, Szent János, Mária Magdolna, két lator) 1781-bôl való, a Bazilika építése előtt a Várhegyen állott. – Becket Szent Tamásnak feledésbe ment kultuszát Dr. Lékai László bíboros felújította. A kápolnában elhelyezte Becket Szent Tamás ereklyéjét, 1977-ben pedig felavatta magyar és angol nyelvű emléktábláját. – A prépostság címét a székeskáptalan egyik kanonokja viseli. A kápolnában régebben rendszeresen, újabban alkalom-szerűen tart szentmisét a plébánia.
Búcsú: szeptember 15.
Szemináriumi kápolna – Szent Kereszt felmagasztalása
(2500 Liszt Ferenc u. 4.)
