Espoo

Népessége: 283 944 fő (2018)

Espoo (svédül: Esbo) Finnország második legnagyobb városa. A település Helsinkivel, Vantával és Kauniainennel együtt része a Finn Fővárosi Régiónak, amely lakosainak legnagyobb része  Helsinki területének belső városmagjában lakik. Espoo keleten Helsinkivel és Vantával határos, területe pedig körbeveszi Kauniainent. A város a Finn-öböl partján fekszik Uusimaa régióban, népessége 281.886 (2018. augusztus)

A többi, Espoot határoló település: Nurmijärvi és Vihti északon, Kirkkonummi nyugaton. A Nuuksio Nemzeti Park Espootól északnyugatra található.

Espoo területe 528 km², amelyből 312 km² szárazföld, 18 km² belső víz (folyó, tó), a maradék 198 km² pedig tenger.

Espoonak nincs hagyományos értelemben vett városközpontja, ehelyett több helyi regionális központja van.

Az Alvar Aalto Egyetem Otaniemi városrészben található, egy virágzó tudományos közösséggel együtt, amely számos startupot és szervezetet foglal magába, mint például a VTT-t – Finnország Műszaki Kutatóközpontját.Több nagy vállalat székhelye Espoo, mint például a Nokia, HMD Global, Tieto, KONE, Neste, Fortum, Orion Corporation és az Outokumpu, valamint a videójátékfejlesztő Rovio és a Remedy Entertaintment.

Espoo hivatalosan kétnyelvű város. A lakosság többsége (83.6%) finn anyanyelvű, míg 8,3% kisebbség svédül beszél. Espoo lakossága 8%-nak nem az előbb említett két nyelv az anyanyelve.

Etimológia

Az Espoo név valószínűleg az Espoo folyó svéd nevéből (Espå, vagy Espåå) származik, amely viszont a régi svéd äspe szóból ered, amelynek jelentése: nyárfával határolt, valamint a svéd å, „folyó” szóból, így a név teljes jelentése „nyárfával határolt folyó”. Ezt a nevet 1431-ben említik először. Az Espoo folyó partját ma is sűrűn benövi a nyárfa.

Történelem

Az első lakosok körülbelül 9000 évvel ezelőtt érkeztek erre a területre. Bizonyítékok (virágpor) tanúskodik arról, hogy körülbelül 1000 évvel ezelőtt már mezőgazdasági termelés zajlott a területen, de erről nincsenek írásos feljegyzések. A XIII. századig a terület a délnyugati és a tavasti (közép-finnországi) finnek vadászterületei között elterülő, ritkán lakott határsáv volt. Svéd betelepülők állandó mezőgazdasági települést alapítottak ezen a vidéken a XIII. századtól kezdve, az úgynevezett „Második finnországi keresztes hadjárat” után. Espoo 1486-87-ig a Kirkkonummi egyházközséghez tartozott. A Kirkkonummira vonatkozó legöregebb dokumentum 1330-ból datálódik. Espoot egy alfejezetben említik 1380-ban, noha az első dokumentum, amely közvetlenül vonatkozik Espoora, 1431-ből származik. Az Espooi Székesegyház építése – amely Espoo legrégebbi megőrzött épülete – jelzi Espoo függetlenségét. Közigazgatásilag Espoo Uusimaa tartomány része volt. Amikor az országot felosztották keleti és nyugati részre, amelyeket a Pori és a Raasepori várból igazgattak, a raasepori rész keleti határa Espooban volt. A királyok útja, amely a XIII: században az akkori Finnország legfontosabb városait kötötte össze, Espoon is keresztül halad Stockholmból Turkun és Porvoon keresztül Viipuriig.

 

1557-ben Wasa (I.) Gusztáv elhatározta, hogy stabilizálja és fejleszti a régiót, ezért királyi kastélyt építtetett Espooban. A kormányzat megvette Espåby és Mankby (finnül: Mankki) falvakat, elköltöztették a lakosságot és Espåbyban felépítették a kastélyt. (Mankbyt gyakorlatilag megszüntették és sohasem népesítették be újra.) A királyi kastélyban a király helyi intézői laktak, akik a kastély földjein történő munkajáradék formájában gyűjtötték be a természetbeni adót. Az Espoo központ hivatali központ a templom és az espooi vasútállomás körül alakult ki, de az önkormányzat a mai napig megőrizte a hálózathoz hasonló szervezeti struktúrát.

1920-ban Espoo mezőgazdasági település volt, körülbelül 9 000 lakossal, akiknek 70%-a svéd anyanyelvű volt. A bevétel fő forrásául a mezőgazdaság szolgált, a lakosság 75%-a ebből a gazdálkodási formából élt. Kauniainent 1920-ban választották le Espootól és ugyanakkor – 1972-ben - nyerte el a városi jogokat, mint Espoo.

Espoo az 1940-es és 50-es években kezdett el rohamosan növekedni. Mezőgazdasági jellegű településből magasan fejlett ipari várossá vált, amely 1972-ben nyerte el a városjogot. Helsinkihez való közelsége miatt Espoo gyorsan népszerűvé vált a fővárosban dolgozók között. Az 1950 és 2000 közötti ötven évben Espoo lakossága 22 000-ről 210 000-re nőtt. 1945 óta Espoo lakosainak többsége finn anyanyelvű. 2006-ban a svédül beszélők a lakosságnak alig 9%-át képviselték. A lakosságszám növekedése még mindig folytatódik, de már lassúbb ütemben.

 

Földrajz

 

Elhelyezkedése

 

Espoo Dél-Finnországban fekszik, a Finn-öböl partján, Usimaa régióban és a Helsinki alrégióban. A finn tartományok 2009-es megszüntetése előtt Espoo a Dél-Finnországi Tartományhoz tartozott.

 

A város keleti irányból Helsinkivel, az ország fővárosával határos. A többi szomszédos önkormányzat: Vantaa keleten és északkeleten, Nurmijärvi északon, Vihti északnyugaton, Kirkkonummi nyugaton és délnyugaton. Espoo a Finn Fővárosi Régió része, amely a Nagy-Helsinki   agglomeráció belső magja.

Felosztása

Espoo hét nagy körzetre oszlik: (finnül: suuralueet, svédül: storområden): Vanha-Espoo (adminisztrációs központ), Suur-Espoonlahti, Pohjois-Espoo, Suur-Kauklahti, Suur-Leppävaara, Suur-Matinkylä és Suur-Tapiola.Ezek a nagy körzetek 56 kerületre oszlanak.

Jellemzői

Noha Espoo viszonylag sűrűn lakott, nagy természetes területei vannak, főleg a város nyugati és északi részén. A városban összesen 71 tó található, amelyek közül a legnagyobbak a Bodom tó, a Pitkäjärvi Nuuksióban, a Pitkäjärvi Vanhankyläben , a Loojärvi, a Pitkäjärvi Velskolában, a Saarijärvi, a Matalajärvi, a Siikajärvi és a Lippajärvi (tó finnül järvi). A város hosszú parvonallal rendelkezik a Finn-öbölnél.

Espoonak hat Natura 2000 által védett területe van: a Bånbergi erdő, az Espoonlahti-Saunalahti öböl területe (részben Kirkkonummiban), a Laajalahti öböl, a Matalajärvi tó, a Nuuksio Nemzeti Park (részben Kirkkonummiban és Vihtiben), valamint a Vestrában található erdők (részben Vantaaban).

Espoo hivatalos állata a szibériai repülőmókus, hivatalos madara a közönséges feketerigó, hivatalos növénye a berki szellőrózsa (Anemone nemorosa).

Demográfia

Állampolgárság szerint a népesség megoszlása 2017-ben a következő volt: 98,5% finn, 10,5% egyéb állampolgár volt. A vallási megoszlás alapján 53,6% lutheránus, 4,3% egyéb és 42,1% nem vallásos.

Espoonak sok magas bevételű városrésze van, Finnország tíz legmagasabb átlagos bevételű körzete közül hat Espooban található.

Bevándorlók és nyelvek

2017-ben 44 935 külföldi hátterű lakosa volt a városnak. A legnépesebb csoportokat küldő országok: Észtország, Oroszország és Irak.

Kultúra

A Modern Művészet Múzeuma (Espoo Museum of Modern Art, EMMA), Espoo egy felújított régi nyomdaépületében, a Weilin &Göös könyvnyomdáról elnevezett WeeGee házban található. Ugyanez az épület ad helyet Finnország egyetlen óramúzeumának (finnül: Kellomuseo, svédül: Urmuseum) és egy játékmúzeumnak. Glims Birtokmúzeuma szintén a városban terül el. Tapiolában (svédül: Hagalund) található az Espooi Kulturális Központ, a világszerte ismert Tapiola Sinfonietta otthona, ahol számos koncertet és színházi előadást tartanak.

 

Espooban több egykori kúria is található, amelyek közül kettő nyitott a nagyközönség számára is. A legfontosabb az Espoo Kúria (finnül: Espoon kartano, svédül: Esbo gård), amelyet a térképek először 1495-ben említenek és amely a Ramsay nemesi család tulajdona 1756-tól. A jelenlegi főépület 1914-ben épült, de a malom az 1777-ben készült. Finnország legrégibb, 1775-ből származó  boltozatos kőhídja a kúrián átvezető Királyok Útján (finnül: Kuninkaantie, svédül: Kungsvägen) található. A főépületet esküvőkre és hasonló alkalmakra is ki lehet bérelni. Bejelentkezett csoportoknak idegenvezető mutatja meg a birtokot. A közönség számára nyitott másik birtok a Pakankyläi kúria, amely a Bodom tó északi partján terül el. A birtokon étterem és klubtermek találhatók, részben eredeti berendezéssel, de eredetileg a Kaisankoti szanatóriumnak épült, az épület földszintjén pedig egy idősek otthona helyezkedik el.

 

Espoo városa különböző projektekkel támogatja az oktatás és a tanulás fejlesztését, illetve az élethosszig tartó tanulás programját.

 

Sport

Az 1952-es nyári olimpiai játékok idején a város Westend Teniszcsarnoka adott helyet a vívóeseményeknek.

Espoo több sportcsapat otthona. Az Espoo United jégkorongcsapata a második ligában, a Mestisben játszik. Az Espoo United női jégkorongcsapata a legmagasabb osztályban, a finn női bajnoki ligában (naisten SM-liiga) játszik. Az Espoo United aktív a kosárlabdában is, a férfi kosárlabdacsapat a másodosztályban, a női kosárlabdacsapat pedig az első osztályban, a női kosárligában (Naisten korisliiga) játszik.

Az FC Honka (másnéven Esport Honka) labdarúgóklub csapata 2005-ben feljutott az élvonalba. Előtte is már többször közel állt hozzá, de sosem sikerült. 1969-ben, 2007-ben és 2008-ban is eljutott a finn kupa döntőjébe, de mindháromszor vereséget szenvedett. A 2008-as szezonban a bajnokság második helyén végzett. A csapat hazai mérkőzéseit a 6000 férőhelyes Tapiolan Urheilupuistóban játssza.

Espooban két palánklabdacsapata is van, az Esport Oilers és a Westend Indians.

Espooban született a Formula 1 2007-es világbajnoka, Kimi Räikkönen, Dallas Stars egykori csatára, Jere Lehtinen (háromszoros Selke Trophy győztes), az egykori Formula 1 pilóta JJ Lehto, a hivatásos downhill kerékpáros Matti Lehikoinen, a hivatásos bowling játékos Osku Palermaa és a műkorcsolyázás 2009-es európa bajnoka, Laura Lepistö.

Politika

Az espooi városháza az Espoon keskus (Espoo központ) városrészben található.

Espoo képviselő-testületének 75 tagja van. A 2017-es önkormányzati választásokat követően a a testületi helyek a következőképpen oszlottak meg: Nemzeti Koalíciós Párt (Kansallinen Kokoomus): 27, Zöldek (Vihreä Liitto): 17, Szociáldemokraták (Suomen Sosialidemokraattinen Puolue): 10, (Igazi) Finnek (Perussuomalaiset): 3, Kék Jövő (Sininen Tulevaisuus): 3, Svéd Néppárt (Suomen Ruotsalainen Kansanpuolue): 6, Centrumpárt (Suomen Keskusta): 3, Baloldali Szövetség (Vasemmistoliitto): 3, Kereszténydemokraták (Kristillisdemokraatit): 2, Liberális Párt (Liberaalit): 1.

A város honlapja: https://www.espoo.fi/fi-FI