|
Név |
Átadva |
Határozat |
|
Claude Lancelle |
2003. augusztus 16. |
347/2003.(VIII.5.) |
|
Gérald Tournay |
2003. augusztus 16. |
347/2003.(VIII.5.) |
|
Jean Descarpentries és Andree Descarpentries |
2003. augusztus 16. |
347/2003.(VIII.5.) |
|
Kiss Martob Robert |
2003. augusztus 16. |
347/2003.(VIII.5.) |
|
Lucien Sule |
2003. augusztus 16. |
347/2003.(VIII.5.) |
|
Simon Tibor |
2003. augusztus 16. |
347/2003.(VIII.5.) |
|
Friedrich Raab |
2003. október 4. |
111/2003.(III.6.) |
|
Fritz Gnoth |
2003. október 4. |
111/2003.(III.6.) |
|
Gerhard Seuffert |
2003. október 4. |
111/2003.(III.6.) |
|
Rolf Lanio |
2003. október 4. |
111/2003.(III.6.) |
|
Ann-Mari Wolff |
2004. április 3. |
90/2004.(III.11.) |
|
Homor Imréné |
2004. április 3. |
90/2004.(III.11.) |
|
Horváth Béla |
2004. április 3. |
90/2004.(III.11.) |
|
Matti Leikas |
2004. április 3. |
90/2004.(III.11.) |
|
Parais Erika |
2004. április 3. |
90/2004.(III.11.) |
|
Teppo Tiihonen |
2004. április 3. |
90/2004.(III.11.) |
|
Andrzej Klimuk |
2004. augusztus 19. |
293/2004.(VIII.18.) |
|
Bogdan Trepinski |
2004. augusztus 19. |
293/2004.(VIII.18.) |
|
Julia Graczyk |
2004. augusztus 19. |
293/2004.(VIII.18.) |
|
Waldemar Janusz |
2004. augusztus 19. |
293/2004.(VIII.18.) |
|
Alfred Walther |
2004. május 22. |
232/2004.(V.20.) |
|
Herbert Lauer |
2004. május 22. |
232/2004.(V.20.) |
|
Rudolf Grafberger |
2004. május 22. |
232/2004.(V.20.) |
|
Prof. Dr. Manfred Haidl |
2004. szeptember 24. |
420/2004.(IX.23.) |
|
Aknai Péter |
2007. május 7. |
262/2007.(IV.20.) |
|
Dr. Wolfgang Brzoska |
2007. május 7. |
262/2007.(IV.20.) |
|
Csombor Erzsébet |
2008. május 11. |
306/2008.(IV.17.) |
|
Mezősi Mihály |
2008. május 11. |
306/2008.(IV.17.) |
|
Albert Platter |
2008. május 11. |
306/2008.(IV.17.) |
Boldog Gizella (*980 körül-1059) a magyarok első koronás uralkodónője volt. Gizella bajor hercegnő Henrik bajor herceg és Gizella burgundiai hercegnő leánya volt. 996-ban eskették össze Istvánnal Esztergomban, lehetséges helyszínként Scheyernben. Eredetileg kolostorba akart lépni, mikor Géza fejedelem fia számára megkérte kezét, mégis beleegyezett a házasságba. Magyarországon erős hitű hittérítő lett, közreműködött az esztergomi zárda alapításában is.
István uralkodása idején neki kellett az ország templomait egyházi felszerelésekkel, miseruhákkal ellátnia. Támogatta a szegényeket, segített a szükséget szenvedőknek. A vallásgyakorlat terén is példaadó volt. Fiának, Imrének halála után mindinkább visszavonult, István halála után pedig már csak Istennek élt. Élete során megpróbáltatások sorozatát szenvedte el, kezdetben a honvágy gyötörhette, később gyermekei halálába kellett belenyugodnia, István halála után pedig az utódoktól kellett elszenvednie a méltánytalanságokat. Bevételeit lényegesen csökkentették, fogságba vetették. Gizella türelmesen viselte a sérelmeket. 48 év múltán visszatért hazájába, ahol Passauban belépett a bencés nővérek kolostorába, ahol két év múlva apátnő lett.
Egyes magyar történészek azt a fölfogást képviselik, hogy Gizella haláláig Magyarországon maradt, és még 1050 előtt, Veszprémben halt meg. Ők kétségbe vonják passaui sírjának valódiságát is. A történészek nagy része azonban, főleg a németek, elfogadják, hogy élete végén a passaui kolostorban élt és ott is halt meg. Szerzetesnői életéről alig maradt feljegyzés.
Boldog Gizella kiemelkedő szerepet játszott a kereszténység magyarországi elterjesztésében, és az állam nyugati keresztény körben történő elismerésében, az alakuló magyar állam külkapcsolataiban.
Esztergom Város Önkormányzata 2003-ban alapította a Boldog Gizella-díjat elismerésként azok számára, akik a testvérvárosi kapcsolatok, valamint az európai integráció fejlesztése terén komoly érdemeket szereztek, illetve tevékenységükkel Esztergom ismertségét növelték, kapcsolatait fejlesztették.
