Esztergom-Belváros - Szent Péter és Pál plébánia
Cím: 2500 Esztergom, IV. Béla u. 3.
Telefon: 33/413-791
Fax: 33/413-791
Email: harang@drotposta.hu

Információ:

AzEsztergomi-Belvárosi Szent Péter és Pál apostolok nevet viselő plébánia a 17. sz. végén keletkezett, mint a török kiűzése után újjáéledő Esztergom Szabad Királyi Város plébániája.

A Plébánia története:
A középkori Esztergomban a Királyi város hozzávetőlegesen a mai Belváros területére esett és többnyire a plébániatemplomok körül kialakult különböző jogállású városrészekből tevődött össze. A jelenlegi történeti és régészeti leletekből a Királyi városnak 10 templomáról tudunk, amelyek közül 5 plébániatemplom szerepét töltötte be. (Volt idő, amikor 33 templom emelkedett ki az egész város lenyűgöző látképéből.) Letelepedtek a Királyi város falain belül a középkorban a templomosok, ferencesek, domonkosok, ágostonrendiek, johanniták, ispotályosok, ciszterciek, továbbá a bencés apácák. A mai belvárosi plébánia őse a Szent Péter plébánia, amelyről már 1294-ben történik említés, egy 1372. évi okiratban pedig a város plébániái között sorolják fel. Az egyházi épületekben, de a hitéletben is gazdag Királyi várost 1233-ban tűzvész, 1242-ben pedig a tatárok pusztították el. 1543-tól rövid megszakítással 1683-ig a török volt az úr a városban. Az 1685. évi visszavételére megkísérelt török támadás során a 140 éves török uralom alatt el nem pusztult egyházi és polgári épületek is romhalmazzá váltak. Arra vonatkozólag, hogy a keresztények vallási élete hogyan alakult a török megszállás alatt, hiteles adatok nincsenek. A törökkel oly nagy számban költöztek rácok a városba, hogy Rácvárosnak nevezték. Ebből következtethető, hogy katolikus keresztény alig maradt a városban és a szervezett lelkipásztori szolgálat megszűnt. Működő katolikus templomról nem ezidőben nem lehet tudni. A török uralom alóli felszabadulás után, 1686-tól a Nagyszombatban székelő káptalannak azok a tagjai voltak a plébánosok, akiket a káptalan Esztergom környékén levő birtokának felügyeletével bízott meg. A Vízivárosban letelepedett jezsuiták és ferencesek is segítséget nyújtottak a lelkipásztorkodásban. Az első, nem kanonok plébános Malonyai Pál, akinek buzgóságáról az 1701. évi visitatio canonica nagyon dicsérőleg nyilatkozik. A török kiűzése után az első templomot a Királyi városban az 1701. évi visitatio canonica szerint 1699-ben „régi alapfalakra” építették. Egyesek e megállapítást a középkori ferences, Segítő Szűz Mária templom alapjaira vonatkoztatják, mások pedig több megokolással inkább az egykori Szent Péter templom maradványaira.

KussanichGyörgy plébános 1748-ban már új templom építését szorgalmazta a városi tanácsnál az 1699-ben épült templom szerénysége, de főképpen szűkössége miatt. A városnak ui. 1701-ben 2000, 1756-ban pedig már 4342 lakosa volt. 1756-ban Oratsek Ignác budai építőmestert bízták meg a mai templom építésével. Barkóczy Ferenc hercegprímás 1762-ben végezte a hatalmas, műemlék, barokk templom (990 m2) felszentelését. I. József 1708. évi rendelete alapján a szabad királyi városok sorába emelt egykori Királyi várost 1895-ben közigazgatásilag egyesítették a Várral, Vízivárossal, Szenttamással és Szentgyörgymezővel. Ettől kezdve Belvárosnak nevezték az egykori Királyi várost, hatalmas templomát pedig belvárosi öreg templomnak. A plébánia kegyuraságát a város magára vállalta szabad plébános-választási joggal. A város életében történő jeles események vallási vonatkozásai e templomban mentek végbe. Berendezése az idők folyamán folyamatosan gazdagodott. Vaszary Kolos hercegprímás adományozta 1896-ban a titulust: Szent Pétert és Szent Pált ábrázoló főoltárképet,Vaszary János művét. A barokk főoltár helyébe 1900-ban márvány főoltárt emeltek, amelynek alkotója Kiss György. Az új liturgikus teret Kocsis Csaba mérnök terve alapján 1979-ben alakították ki a hívek adományából. Az elmúlt évtizedben megtörtént a templom belső festése, és a tetőszerkezet helyreállításra került új tetőfedéssel.
Az egyházi tulajdonban levő műemlék jellegű plébániaház 1784-ből származik. Oldalfalán emléktábla örökíti meg, hogy 1882-ben e plébánián működött rövid ideig káplánként Prohászka Ottokár.

A plébániaház története
MalónyaiPál plébánosnak saját háza volt. Utódja számára 1713-ban a Város megvásárolta és megjavíttatta a mai plébániaház helyén állott házat. Ismételt javítás és bővítés ellenére annyira megromlott ez a jórészt vályogból épült ház, hogy már nem érdemes kijavítani.
1784-85. években Mayer Jakab kőmivesmesterrel megépíttette a Város a telek sarkán álló épületet, majd 1799-ben pedig Görgey Márton költségén megépült a kert felé eső káplánlakás.

Búcsú időpontja: június 29.

Az Anyakönyveket 1709-től őrzik a Plébánián.


Templom- és kápolnaigazgatóságok a plébánia területén:

Esztergom–Ferences Szent Anna templomigazgatóság
(2500 Bottyán János u. 10. Tel.: (33) 510-290, 414-300/124)

Esztergomban, a Királyi városban a ferencesek 1224-ben telepedtek le. Valószínűleg ez az első magyarországi ferences zárda és egyben a korai magyar rendtartomány központja. Első templomukat a tatár felégetette, majd IV. Béla segítségével építik újjá. Ebben, a Segítő Szűz Máriáról nevezett templomukban temették el Béla herceget, IV. Bélát és feleségét. A török dzsámivá alakította. Egyesek véleménye szerint, amikor a török kiűzése után, 1687-ben a Királyi város letelepülésre meghívta a Vízivárosból a ferenceseket, építendő templomuk és zárdájuk számára a helyet, elpusztult templomuk közelében jelölte ki. Így a mai, műemlék templom a középkori, még fel nem tárt ferences templom közelében emelkedik. A megépült templomot és zárdát 1717-ben ünnepélyesen adták át a ferenceseknek. A Lorettói kápolna 1718-ban készült el. Rudnay Sándor hercegprímás 1823-ban szentelte fel a templomot. Simor János hercegprímás kívánságára kapta a toronysisak 1886-ban mai alakját. – 1950-tôl főegyházmegyei templomigazgatóság lett. A második világháború kárait 1962-re teljesen eltüntetették a templomon (1103 m2). 1967-ben új liturgikus teret alakítottak ki, 1978-ban pedig felújították a belső festést. Szentélyében a szécsényi ferences templom stallumai kerültek felállításra.

Búcsú időpontja: június 26.

Fogadalmi Szűz Mária bemutatása kápolnaigazgatóság
(2500 Esztergom, Teréz u.)

Az 1737-ben dühöngő pestis Szűz Mária bemutatása ünnepén, november 21-én szűnt meg. A Királyi város hívei ezért hálából kápolna építésére tettek fogadalmat. A kápolna 1742-ben a Buda utcában (ma Kossuth L. u.) készül el egy öregek otthonával, Ispita kápolnának nevezték. A szűknek bizonyuló otthon helyett nagyobb építését határozta el a városi tanács 1838-ban és Packh János terve szerint a Csillag utcában készült el az új öregek otthona és a kórház. A két épület közé pedig az Ispita kápolna mintájára új kápolnát emeltek 1839-ben Mária bemutatása titulussal. Fennállásától a plébánia papsága látta el a műemlék jellegű kápolnát (75 m2), 1961-től kápolnaigazgatóság. 1970-ben Kocsis Csaba terve szerint alakították ki a liturgikus teret, a szentélyt pedig Kákonyi Asztrik festménye díszíti, míg a szentségház Kákonyi István alkotása.

Búcsú időpontja: november 21.