Lékai Lung György
fazekas és kályhásmester fiaként 1910. március 12-én született Zalalövőn.
Családnevét 1939-ben magyarosította Lékaira. Gimnáziumi éveinek első
hat osztályát a nagykanizsai piaristáknál végezte, majd az egyházmegye
kisszeminaristájaként fejezte be Veszprémben. Az érettségi vizsga után
Rott Nándor püspök Rómába küldte a Collegium Germanico-Hungaricumba. Amint
Adriányi Gábor kiemeli róla szóló írásában, Lékai László már a gimnáziumi
évei alatt is kiemelkedően
tehetségesnek bizonyult. A Gregoriana Egyetemen előbb
bölcseleti, majd pedig teológiai doktorátust szerzett. Pappá szentelésére
1934-ben került sor Rómában. Hazatérése után hamarosan a Veszprémi Hittudományi
Főiskolán
dogmatika tanár és szemináriumi prefektus lett, 1943-tól püspöki szentszéki
bíró, majd a következő
esztendőben
pápai titkos kamarás. Mindszenty József veszprémi püspöki kinevezése után
Lékait bízta meg a titkári teendők
ellátásával, aki egészen a nyilasok börtönéig kísérte püspökét Sopronkőhidára.
Időközben
azonban nagyot változott a világ. Magyarország a vesztesek oldalán került
ki a második világháborúból, Horthy kiugrási kísérletei után a németek
megszállták az országot, hogy a nyilas rémuralmat hamarosan fölváltó szovjet
„felszabadítók” megteremtsék a pártállam kialakításának a feltételeit.
Valójában a diktatúrát egy másik diktatúra váltotta föl. Az egymást követő
koncepciós perek közül a legnagyobb nemzetközi visszhangot éppen a katolikus
egyház ellen indított elsöprő
támadás, a Mindszenty-per váltotta ki. Lékai László, mint a bíboros egykori
titkára úgyszintén nem kerülhette el a megtorlást, el kellett hagynia a
veszprémi aulát, ahonnét a balatonlellei plébániára került. Lellén valódi
apostoli lelkipásztori tevékenységet folytatott, korábbi ismeretségeiből
adódó segítséggel befejezte a plébániatemplom építését, de komoly támogatója
volt Badalik Bertalan püspöknek is az egyházmegye kormányzásában. 1956
után, mint „javíthatatlan reakcióst” Hejcére internálták, majd Zalaszentivánon
lett plébános. Amikor volt kurzustársai, többek között Franz König bíboros,
bécsi érsek is látogatást tett nála, az Állami Egyházügyi Hivatalnak (AEH)
kezdett kínossá válni Lékai személye, így az eldugott Zalaszentivánról
hamarosan áthelyezték Badacsonytomajba. Ennek azonban ára volt. Agostino
Casaroli, a Vatikán keleti politikájának vezetője
az értésére adta, hogy cserébe más hangot kell megütnie az állammal szemben,
mint korábban, vagyis be kellett illeszkednie az úgynevezett békepapi
mozgalomba.
Casaroli bíboros azt is az értésére adta, hogy részt kell vennie az úgynevezett
békepapi gyűléseken,
egyébként a Szentszék nem tudja püspökké kinevezni. Lékai engedett az állam
és az egyház nyomásának, így végül 1972 februárjában megkapta a veszprémi
püspöki széket. Jelmondata mégis sokatmondó volt az értő
fülűek
számára. Az idézet, amelyet Tóbiás könyvéből
vett így szólt: „Succisa virescit”. (A megnyesett fa kizöldül.) VI. Pál
pápa 1976. február 10-én nevezte ki esztergomi érseknek, majd két hónap
múlva bíborossá kreálta. Lékai minden látszólagos megalkuvása ellenére
végre helyreállt a hazai egyházi hierarchia, ráadásul az új főpásztor
személyében nem egyházpolitikus, hanem egy valóságos lelkipásztor került
a hazai nyáj élére. Az is világossá vált, hogy Kádár és rendszere számol
az egyházzal a szocializmusban is, hiszen annak erejét minden próbálkozás
ellenére sem sikerült megtörni vagy meggyengíteni. Természetesen a bíboros
nem kerülhette ki a heti kényszerű
találkozásokat Miklós Imrével, az AEH elnökével, akinek hozzájárulása nélkül
valójában semmit nem tehetett. Az általa oly sokat hangoztatott „kis lépések
politikája” azonban számos eredményt szült. 1981-ben engedélyt kapott
rá, hogy létrehozza a XXIII. János pápáról elnevezett budapesti idősek
otthonát, számos nehézséget leküzdve elérte, hogy 1981-től
a Hittudományi Akadémia (ma a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi
Kara) évente háromszáz laikust fölvehessen hallgatói sorába, akik közül
számosan hittanárok lettek, de nevéhez fűződik
a 21 magyar szent és boldog szobrát bemutató római magyar kápolna létrehozása
is a Szent Péter-bazilika altemplomában. A főpásztor
egyszerű,
szívélyes és közvetlen természete, sajátos humora széles körben tette
közkedveltté.
Szívbetegsége ellenére hősiesen
viselte a rá nehezedő
terheket, majd 1986. június 30-án a balatonfüredi szívkórházban érte a
halál. 76 évet élt.
A „kis lépések” bíborosa
2010-05-26 08:18
Miután VI. Pál pápa 1973-ban fölkérte Mindszenty József hercegprímást, hogy mondjon le tisztségéről, de a prímás lelkiismereti okokra hivatkozva ezt nem volt hajlandó megtenni, a pápa megüresedettnek nyilvánította az esztergomi érseki széket 1974. február 5-én. Ezt követően 1976. február 10-én a Vatikán és a magyar állam közös megállapodása értelmében az új esztergomi érsek Lékai László lett.